„…és megpendülnek a húrok”
Érzelmek, szenvedélyek és virtuozitás a csembalóirodalomban
A belépés ingyenes.
- ITÁLIA KORABAROKK ZENÉJE
Giovanni Picchi (1571/72-1643) Velencében élt és működött, mint zeneszerző, orgonista, csembalista és lantos. Ő volt az egyetlen, aki abban az időben tánczenét írt csembalóra.
1619-ben adta ki táncgyűjteményét “Intavolatura di balli d’arpicordo” címmel. Táncdarabjai között lengyel és magyar dallamokat is feldolgozott.
- Ballo ongaro
- Todesca
- Paduana ditta la Ongara
- Gagliarda
- A FRANCIA “CLAVECIN”-MUZSIKA
A csembaló- vagy francia néven clavecin-muzsika az 1630-as évektől indult nagy fejlődésnek. Technikailag és zeneileg innentől vált külön a lantzenétől a francia mesterek által. Jellegzetes stílusát a Napkirály idején és akörül élt zeneszerzők alakították ki.
Louis Couperin (1621-1661) volt a Couperin család első, a zenetörténet szempontjából kiemelkedő tagja, nagybátyja a híres Francois Couperin-nek. Újítása volt csembalón a prélude non mesuré (ütem nélküli, szabad prelúdium), melyet üres, szár nélküli kottafejekkel, ritmus nélkül jegyzett le, az előadóra bízva a darab rögtönzésszerű megformálását.
a-moll szvit: Prelude a l’imitation de Mr. Froberger
Allemande l’amiable – szeretet-teljes allemande
Courante – XIV. Lajos kedvenc tánca, ő táncolta a legszebben
Sarabande – lassú, mély érzelmű Folia-dallam, spanyol eredetű
La Piemontaise – az itáliai Piemont vidékéről származó hölgy jellemrajza, a darab végén furcsának ható, egyszerre megszólaló dúr és moll akkorddal.
Jean Philippe Rameau (1683-1764) 47 csembalódarabja a mester életművének csak kis hányadát teszi ki, ennek ellenére nagy népszerűségnek örvend. A különleges karakterű darabok szvitekbe tömörülnek, de csak lazán kapcsolódnak össze, válogatási lehetőséget nyújtva az előadónak.
Gigue
Madárhívogató
Rigaudon
A múzsák beszélgetése
A vidám lányka
Gavott I., II.
III. RÓMA – Scarlatti és Handel mérkőzése
Domenico Scarlatti (1685-1757) sokszor játszott házi hangversenyeken, korán hírnévre tett szert virtuozitása révén. Római tartózkodása idején ismerkedett meg Handellel, az egyetlen olyan muzsikussal, aki fevehette vele a versenyt. 1709-ben Handel és Scarlatti között állítólag versenyt rendeztek, orgonán és csembalón. Az orgonán Handel, a csembalón Scarlatti bizonyult jobbnak.
Scarlatti egytételes szonátái egyedülállóak a zenetörténetben. Legtöbbre jellemző az életerő, a lendület, de vannak érzelmes mondanivalóval rendelkező szonáták is. 555 szonátáját Maria Barbara spanyol királynénak írta, akinek a zenemestere volt.
- Scarlatti: d-moll szonáta
f-moll szonáta
- F. Handel (1685-1759): a-moll szonatina
- BÉCS – egy elfelejtett mester remekműve
Gottlieb Muffat (1690-1770) sajnos nem tartozik a legismertebb zeneszerzők közé, bár művei megérdemelnék a nagyobb ismertséget. Passauban született, majd Bécsben lett udvari orgonista és a császári család zenemestere. Apja, a francia származású Georg Muffat szintén nagy zeneszerző volt, a francia, német és az olasz zene összegzője. Hatása erősen érződött fia munkásságán is.
Gottlieb Muffatnak 1739-ben jelent meg egy hat szvitből álló gyűjteménye. Ebben található a
G-dúr chaconne, melyben az elegáns virtuozitás mellett ott van a líraiság is, a zeneszerző rokonszenves személyisége.
